Búza Anett

Munkavédelmi technikus és tűzvédelmi előadó

+36 30 213 5190

Hívjon bizalommal!

Hétfő - Péntek: 8:00 - 16:00

Hétköznapokon, munkaidőben.

SZANKCIÓK

ÁLTALÁNOS KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

Szerintem abban egyetértünk, ha egy vállalkozó meghallja azt a szót, hogy „ellenőrzés”, az aggodalom lesz úrrá rajta. Függetlenül attól, hogy tudja, nála minden a helyén van.

Tényleg minden dokumentum rendben van? Mindent jól csináltam? Semmi sem hiányzik?

Mi az, amit az elsők között kérnek az ellenőrök? 

Ez nem más, mint a kockázatértékelés. Igen, kötelező! És igen, nem lehetetlen megfelelni a számos jogszabályi kötelezettségnek!

Egy vállalkozásnál az elkészített kockázatértékelés alapján derül ki, hogy a munkavégzés során milyen kockázatok vannak, hogyan kell ellenük védekezni, illetve a munkavédelmi oktatás keretében ezekről a kockázatokról a munkavállalót is tájékoztatni kell. Az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés egyik alappillére, hogy a munkavállaló tisztában legyen azzal, milyen veszélyek fenyegetik.

Sokan azt gondolják, hogy a kockázatértékelés csak egy sablon nyomtatvány, amelyet elég letölteni, kinyomtatni és kitölteni. De ez nem így van! Minden cég, minden vállalkozás egyedi, ezért gyakorlatilag nincs két egyforma kockázatértékelés.

Miért?

Minden cégnél más munkavállalók dolgoznak, más munkakörnyezetben, más eszközökkel, más anyagokkal, más technológiákat alkalmazva, más beosztásban, más védőeszközökkel és sorolhatnám.  Talán a lottó ötösnek nagyobb az esélye, mint annak, hogy ezen szempontok szerint találunk két egyforma céget.

Mit is kockáztatok abban az esetben, ha nem rendelkezem kockázatértékeléssel? Vagy esetleg rendelkezem, de csak letöltöttem valamit „jól van az úgy” alapon?

Egy ellenőrzés során a céget erkölcsi hátrány érheti, jelentős összegű büntetést szabhatnak ki. Amennyiben történik valami, a munkavállalónak fizetett kártérítés, illetve súlyosabb esetben akár életjáradék fizetésére is kötelezett lehet az adott vállalkozás.

Mennyi is az annyi?

50.000 Ft-tól akár 10.000.000 Ft-ig is terjedhet a bírság, telephelyenként!

Megéri? Szerintem nem!

Vegyük sorba. Egy vállalkozás munkavállalót alkalmaz. Mi az első lépés?

A munkavállalót el kell küldeni foglalkozás egészségügyi alkalmassági vizsgálatra, de ehhez szükség van arra, hogy a cégnek szerződése legyen az üzemorvossal.

Amennyiben a munkavállaló alkalmasnak bizonyul, az adott munkakörben történő foglalkoztatásra, a veszélyek elleni egyéni védőeszközökkel el kell látni, használatukat meg kell követelni, illetve ki kell oktatni a munkavállalót az eszközök helyes használatára. A munkavédelmi oktatás keretében a szükséges tudnivalókat elsajátítja a annak érdekében, hogy munkáját egészségét nem veszélyeztetően, biztonságosan el tudja végezni.

Mennyi a bírság összege abban az esetben, ha nem rendelkezik a vállalkozás érvényes szerződéssel a foglalkozás egészségügyi szakemberrel?

A hatóság dönti el a büntetés mértékét.

Megéri? Szerintem nem!

Miért? 

Mert nem egy költséges dologról beszélünk (foglalkozás egészségügyi szakemberrel való szerződés),a büntetés mértéke ennél sokkal nagyobb. Illetve a foglalkozás egészségügyi szakemberrel való konzultáció más dokumentumok elkészítésénél is elengedhetetlen (pl. egyéni védőeszközök esetén, munkahely kémiai biztonságát érintő feladatok).

Menjünk tovább. A munkavállaló alkalmasnak bizonyult a foglalkozás egészségügyi alkalmassági vizsgálaton. A következő lépés a munkavédelmi oktatás megtartása. Itt kiemelném, hogy maga az oktatás megtartása nem munkavédelmi szaktevékenység, tehát ezt megtarthatja maga a vállalkozó is, vagy egy megfelelő felkészültségű kolléga is, de akár külsős megbízott is (a munkavédelmi oktatás tematikájának összeállítása számít munkavédelmi szaktevékenységnek).

Az alkalmazott megkapta a munkavédelmi oktatást.

Amennyiben a munka jellege olyan, egyéni védőeszközt kell a munkavállaló részére biztosítani számára, hogy egészségét megóvja. Az egyéni védőeszköz juttatási rendjének meghatározása munkavédelmi szaktevékenység.

Az egyéni védőeszköz használatának hiányából eredő egészségkárosodás a vállalkozást terheli!

A vállalkozás szakember segítségével meghatározza az egyéni védőeszközöket, juttatási rendjüket, kioktatja munkavállalóit a használatra, ellátja őket az eszközökkel. 

A vállalkozásnak kötelessége a használatot ellenőrizni és azt megkövetelni!

KÉMIAI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

Milyen anyagokkal dolgozik az adott munkavállaló?

A munkahelyen előforduló, felhasználásra kerülő veszélyes anyagokra és készítményekre vonatkozóan kémiai kockázatértékelés elkészítése szükséges (5/2020. ITM rendelet).

Veszélyes az adott vegyi anyag avagy sem?

A csomagoláson fel van tűntetve a veszély jellege. Pirossal keretezett csúcsán álló négyzetben láthatjuk, fehér alapon, fekete piktogrammal az adott veszélyt. A csomagoláson láthatunk még „H” és ”P” jelzésű mondatokat is. A „H” mondatok figyelmeztetést tartalmaznak, míg a „P” jelű mondatok óvintézkedésekre hívják fel a figyelmet. 

Vannak olyan vegyi anyagok, amelyek rendelkeznek biztonsági adatlappal. Ez tartalmazza, hogy az adott vegyi anyag milyen összetételű, milyen fizikai, kémiai hatásai vannak. Hogyan kell biztonságosan tárolni, felhasználni őket, milyen egészségügyi hatásaik vannak, milyen veszélyt jelentenek a környezetünkre, illetve hogyan kell ártalmatlanítani őket. Az adatlapokat hozzáférhető módon kell tárolni annak érdekében, hogy azonnal mindenki számára hozzáférhetőek legyenek.

BIOLÓGIAI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

Ott ahol fertőzésveszély, illetve járványveszély lehetősége áll fent, a biológiai kockázatértékelést el kell készíteni (pl. mezőgazdaság, erdészet, kertészet, ott ahol állatokkal, állati eredetű anyagokkal érintkezhet a munkavállaló, egészségügyi és szociális munka, élelmiszergyártás).

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT ÉS TŰZVÉDELMI OKTATÁS

Amennyiben a vállalkozás foglalkoztatottjainak száma meghaladja az 5 főt, tűzvédelmi szabályzat készítése kötelező. A tűzvédelmi szabályzat a tűzmegelőzés egyik legfontosabb dokumentuma. Tartalmazza a tűzvédelmi használati szabályokat, a tűzvédelmi feladatokat ellátó személyeket, azok feladatait, kötelezettségeit. Ahol kötelező, ott a tevékenység megkezdése előtt el kell készíteni, hiszen ez képezi a tűzvédelmi oktatás alapját. 

Amennyiben új munkavállaló érkezik a céghez, a foglalkoztatás megkezdését követő 15 napon belül meg kell történjen a tűzvédelmi oktatás.

Tűzvédelmi bírságtételek:

A tűzvédelmi bírság egy büntetőjogi szankció. A 259/2011. Kormány Rendelet 1. sz. melléklete szerint 50 féle szabálytalanság eseténszabható ki bírság.

Amennyiben új munkavállaló érkezik a céghez, a foglalkoztatás megkezdését követő 15 napon belül meg kell történjen a tűzvédelmi oktatás.

Ezek közül egy pár tételt emelnék ki:

  • Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet vagy robbanást idézett elő: 10.000-1.000.000 Ft. Amennyiben az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges: 20.000-3.000.000 Ft
  • Kiürítésre szolgáló nyílászáró zárva lezárása, üzemszerű zárva tartása: 20.000-1.000.000 Ft
  • Oltóvíz-intenzitás hiánya, oltóvíz-kivétel vagy felhasználás akadályozása: 30.000-1.000.000 Ft
  • Tűzoltókészülék alapkarbantartásának hiánya: 10.000-20.000 Ft/készülék
  • Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység szakvizsga nélküli elvégzése, közvetlen irányítása: 50.000-500.000 Ft
  • Tűzvédelmi dokumentáció jogosultság nélküli készítése: 50.000-1.000.000 Ft
  • A villamos- vagy villámvédelmi felülvizsgálat során feltárt – tűzveszélyes vagy soron kívül feltárt- hibák igazolt megszűntetésének hiánya: 40.000-300.000 Ft
  • A munkáltató a munkavállalók ismétlődő vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt soron kívüli tűzvédelmi oktatásáról, ill. a tűzvédelmi szabályzat megismeréséről határidőre -igazolt módon- nem gondoskodott, és a határidő lejárta óta több, mint 15 nap telt el: 30.000-1.000.000 Ft

A bírság összegét a hatóság határozza meg.

ÉRINTÉSVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATOK

  • Kézi elektromos kisgépek érintésvédelmi ellenőrzése: működési próba és szemrevételezés, szigetelés vagy folytonosság ellenőrzési vizsgálat
  • Hordozható elektromos kézi szerszámok: évente kötelező a felülvizsgálat
  • Épületek, helyiségek elektromos vezetékeinek, az elektromos hálózatnak, kapcsolóknak, konnektoroknak az ellenőrzése.

Időszakos érintésvédelmi felülvizsgálatok: 3 évente, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik.

Jogszabályi hivatkozások:

  1. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

 

„82. § (1) *  A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval vagy a 40. § (2) bekezdésében meghatározott összehangolási kötelezettség megvalósításáért felelős személlyel vagy szervezettel szemben.

(2) *  A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen

  1. a) a 21. §-ban meghatározott feltételek szerinti munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása;
  2. b) a 23. § (1) bekezdésében meghatározott időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása;
  3. c) a 23. § (2) bekezdésében meghatározott soron kívüli ellenőrzés elmulasztása;
  4. d)az 54. § (2) bekezdésében meghatározott kockázatértékelés elmulasztása:
  5. da) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti legmagasabb veszélyességi osztályba tartozó munkáltató esetében, valamint
  6. db) az egyes veszélyforrások hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló külön jogszabályokban előírt esetekben, amely megvalósul különösen a kockázatértékelés keretében szükséges expozícióbecslés/-mérés hiányában;
  7. e)a szükséges biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya;
  8. f)a munkavégzés 40. § (2) bekezdése szerinti összehangolási kötelezettségének elmulasztása;
  9. g)a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel, vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére – ideértve a külön jogszabályban meghatározott veszélyforrásokkal járó munkaköröket, sérülékeny csoportot – előírt munkaköri alkalmassági vizsgálatok, biológiai monitorozás elmulasztása;
  10. h)a külön jogszabályok szerint előírt foglalkoztatási tilalom megszegése;
  11. i)a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás a szükséges védelem hiányában; továbbá
  12. j)a rákkeltő expozícióval járó tevékenység esetére a külön jogszabály által előírt mérések elmulasztása;
  13. k)a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére a munkavédelemre vonatkozó szabályban előírtnál kevesebb munkavállalói létszám foglalkoztatása.

(3) *  A munkavédelmi bírság összege 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedhet.

(4) *  A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírságot telephelyenként szabja ki, amennyiben az azonos időben lefolytatott eljárás során megállapítást nyer, hogy az (1) bekezdésben leírt veszélyeztetést ugyanazon jogszabályi rendelkezést megsértve a munkáltató több telephelyén valósítja meg.

(5) *  A munkavédelmi bírságot a súlyos veszélyeztetést feltáró felügyelő javaslata alapján a munkavédelmi hatóság szabja ki. A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírság összegének megállapításánál a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett mérlegeli

  1. a) a megsértett jogszabályi előírások számát,
  2. b) a veszélyeztetés várható következményeit,
  3. c) a sérülés és az egészségkárosodás mértékét,
  4. d) a munkáltató vagy a 40. § (2) bekezdésében meghatározott összehangolási kötelezettséget elmulasztó személy vagy szervezet által foglalkoztatott munkavállalók számát és éves nettó árbevételét vagy mérlegfőösszegét,
  5. e) a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése mértékét, valamint
  6. f) a bírság kiszabására okot adó veszélyeztetés kialakulásához vezető egyéb mulasztás személyi és tárgyi körülményeit.

(6) *  Az (1) bekezdés alapján kiszabott pénzbírságot a munkavédelmi hatóság kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni.”

27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

5//2020. (II. 6.) ITM rendelet a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről

61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről

54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról

39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól