Búza Anett

Munkavédelmi technikus és tűzvédelmi előadó

+36 30 213 5190

Hívjon bizalommal!

Hétfő - Péntek: 8:00 - 16:00

Hétköznapokon, munkaidőben.

MUNKAVÉDELEM

1. MUNKAVÉDELMI OKTATÁSOK

Munkát kizárólag olyan munkakörülmények között és időtartamban lehet végezni, hogy az a munkavállaló egészségét testi épségét ne károsítsa (egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés).

A munkavállalónak kötelessége megismerni, készség szintjén elsajátítani; a munkáltatónak pedig kötelessége munkavállalójával megismertetni a munkavédelmi ismereteket, hogy dolgozója egyedül, balesetmentesen el tudja látni feladatát. A munkavédelmi oktatást megfelelően dokumentálni kell.

A 1993. évi XCIII. törvény (MVT) így fogalmaz:

„2. §

(4) A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait.

 

  1. § (1)A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló
  2. a) munkába álláskor,
  3. b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
  4. c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
  5. d) új technológia bevezetésekor

 

elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. „

Tehát ezek alapján az oktatás fajtái:

  • előzetes oktatás: munkába állás előtt, munkába álláskor
  • ismétlődő oktatás
  • rendkívüli: munkakör megváltozásakor, munkabaleset esetén, új technológia bevezetésekor

Felhívnám a figyelmet arra, hogy a munkavédelmi oktatások csupán formális megtartása, vagy az oktatás dokumentációjának aláíratása nem mentesíti a munkáltatót, rendkívül kedvezőtlen rá nézve, ha a bekövetkezett munkabaleset során kiderül, hogy az oktatás ténylegesen nem került megtartásra (pl.: munkavállaló úgy nyilatkozik).

Az oktatás tematikájának összeállításakor figyelembe kell venni a cég sajátosságait, a munka jellegét, veszélyességét, illetve a kockázatértékelés tapasztalatait is.

A munkavédelmi oktatás maga nem minősül szaktevékenységnek, viszont a tematika összeállítása munkavédelmi szaktevékenység, ezért azt megfelelő végzettséggel rendelkező személy végezheti el. Éppen ezért javaslom, hogy a munkáltató írásban szabályozza az oktatás módját, személyi és tárgyi feltételeit.

Jogszabályi hivatkozások:

  1. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

2. MUNKAVÉDELMI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A Munkavédelmi Törvény szerint minden munkáltatónak – ahol szervezett munkavégzés történik – rendelkeznie kell kockázatértékeléssel.

A törvény ide vonatkozó paragrafusa:

„54§ (2) *  A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.”

Tehát a kockázatértékelés nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat és milyen óvintézkedések szükségesek a kockázatok minimálisra csökkentésére, az esetleges egészségkárosodás megelőzésére.

A kockázatértékelés elvégzése munkavédelmi és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, ezért csak megfelelő végzettségű személy készítheti el.

A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni és a dokumentumokat 5 évig köteles megőrizni.

Jogszabályi hivatkozások:

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

3. EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK

Egyéni védőeszköznek nevezünk minden olyan készüléket, berendezést, felszerelést, eszközt, amelynek az a rendeltetése, hogy viselésük vagy használatuk megakadályozza az ártalmas hatások fellépését egy vagy több kockázat ellen való védekezés esetén. A munkavégzésből adódó kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető szintre csökkentik.

Az egyéni védőeszközök juttatási rendjét írásban kell meghatározni, amelyhez foglalkozás egészségügyi szakember bevonása szükséges. A juttatás rendjének szabályozása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. Használatára a munkavállalót ki kell oktatni, használatát gyakoroltatni kell. Átvételét dokumentálni kell. Vannak olyan védőeszközök, amelyet időszakonként felül kell vizsgálni. Kizárólag azokat a védőeszközöket lehet használni, amelyek rendelkeznek EK típus tanusítvánnyal vagy EK megfelelőségi nyilatkozattal.

Jogszabályi hivatkozások:

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről; 42-44-56 §

65/1999 EÜM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről, 2. § 

4. MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT

Vannak kötelezően rögzítendő előírások (pl. egyéni védőeszközök juttatási rendje, orvosi vizsgálatok rendje, oktatások), viszont a Munkavédelmi Szabályzat elkészítése a munkáltató számára nem kötelező. Az, hogy hogyan biztosítja munkavállalói számára a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzést csak rajta múlik.

Logikailag és tematikailag talán egyszerűbb, ha ezeket az előírásokat, illetve a munkavédelmi törvény által nem szabályozott területeket együtt kezeli a munkáltató és egységesen Munkavédelmi Szabályzatba foglalja.

A szabályzat célja a törvényekben, rendeletekben meghatározott munkavédelmi szabályok egységbe foglalása. 

A Munkavédelmi Szabályzat elkészítése szaktevékenységnek minősül, így csak megfelelő végzettséggel rendelkező személy végezheti el.